Március elején lépett életbe az Európai Unió digitális piacokról szóló törvénye (DMA). Ironikus módon épp az Európai Bizottság sértette meg az adatvédelmi szabályokat a Microsoft szoftvereinek használata során – közölte az európai adatvédelmi biztos hivatala.
A titkos iratokkal felvágni akaró 21 éves Jack Teixeira okozta az egy évtizede legsúlyosabb amerikai kiszivárogtatási botrányt, ami rámutat a hírszerzési rendszer védelmi hibáira és az online közösségekben rejlő emberi sebezhetőségre.
Az amerikai informatikusnak Vlagyimir Putyin adott orosz állampolgárságot még szeptember végén. Most már személyi igazolványa is van.
Az orosz elnök 75 embernek adott egyszerre állampolgárságot.
A 8 évvel ezelőtti kémbotrány főszereplője azt mondja, a Pegasus-ügyhöz képest piti dolog az, amit ő annak idején nyilvánosságra hozott az amerikai titkosszolgálatok által végzett világméretű lehallgatásokról.
A volt hírszerző szerint az év sztorija az izraeli kémfegyverrel végzett megfigyelésekről szóló cikk.
Tavaly épp Minszkben játszódott egy hasonló, ám sikertelen akció egy fejezete, de volt egy korábbi bécsi példa is.
A kicsi Moszkvában jött a világra. A nevét nem mondták meg, az arcát kitakarták a róla készült fotón.
A hírt a felesége, Lindsay Mills közölte. A legnagyobb együttműködésüknek nevezte.
Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg Lisszabonban az „évszázad perének” kikiáltott tárgyalás a Magyarországon letartóztatott Rui Pinto ügyében. Ő az, aki miatt Cristiano Ronaldo és Lionel Messi is megütötte a bokáját.
A járványhelyzet egyik nagy nyertese a titkosított kommunikációra alkalmas Wickr, amely Magyarországon is kiugró népszerűségre tett szert. Biztonsági kutatók szerint ennek oka nem a home office-hoz köthető.
Edward Snowden ma már úgy mutatkozik be, hogy valaha a kormánynak dolgozott, de most már a közjónak dolgozik, egész pontosan védeni igyekszik a társadalmat attól az embertől, aki valaha volt. És ezt az embert most egy önéletrajzban mutatja meg a nyilvánosságnak. Mi az az öt izgalmas kérdés, amelyre választ kapunk a CIA és az NSA egykori hírszerzőjének a memoárjából? Igen, a pornó is előkerül.
Talán meglepő, de Edward Snowden döntésében, hogy leleplezze az amerikai kormányzat tömeges adatgyűjtését, szerepet játszott az is, hogy az Egyesült Államok, sőt talán a világ történelmében is az övé volt az utolsó nem digitalizált nemzedék, amelynek a gyerekkora nincs fent a felhőben, hanem jobbára analóg formában maradt meg. A Rendszerhiba című önéletrajzában azonban nemcsak az analóg emlékeket siratja el, hanem az internetet is, amellyel felnőtt és amely felnevelte. Snowdennél ugyanis talán senki sem tudja jobban, hogy amit ma megosztunk, az már nem a miénk.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos megfigyelését leleplező Edward Snowden rendesen beletúrt az USA titkosszolgálatainak adatbázisába, hogy megnézze, mi igaz az összeesküvés-elméletekből.
Ügyvédje szerint a volt kém a beszervezési kísérlet visszautasítása miatt kapott olyan sokára menedékjogot Oroszországban.
Elvennék a könyve után kapott pénzt, mert Washington szerint a kötettel Snowden ismét megszegte a korábban aláírt titoktartási megállapodását.
Erről nyilatkozott a volt amerikai kém, aki jelenleg Moszkvában él amerikai feleségével. Permanent Record most megjelent könyvének a címe, melyben beszámol arról, hogy miért is hagyta ott az amerikai hírszerzést és miért leplezte le annak a titkait?
Egyszer már próbálkozott a franciáknál, de a korábbi elnök elutasította a kérelmét.
Edward Snowden nemrég azt ígérte, Twitteren fogja elmagyarázni, hogyan kémkednek a felhasználók után Zuckerbergék.
A sajtószabadság hőseként menekült hét évvel ezelőtt Ecuador londoni nagykövetségére Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítója, most viszont rajtakapott bűnözőként zavarták ki a diplomáciai képviselet épületéből, hogy aztán azonnal őrizetbe vegyék őt a brit rendőrök.
